Sokan vitatkoznak azon, hogy sport-e a sakk. Most is sakkolimpiát rendeznek és nemzetek vetélkednek egymással. Nos, ha mindenki a szívére teszi a kezét hamar rájön arra, hogy a sakk egyáltalán nem sport. Soha sem volt semmi köze a sporthoz és most sem az. Az, hogy olimpiai sport tudott lenni, jó lobbijának köszönheti elsősorban, no meg a hagyományoknak. De hát akinek egy csöpp esze is van világosan láthatja, hogy a sakkban nem a testi ügyesség számít, hanem egyszerűen csak a kombinációs készség, ami ugye tanulható. Ahogy egy idős testnevelő tanár úr megállapította, csak az sport, aminek űzése közben nem lehet dohányozni. Hát, sakkozás közben lehet, elég, ha az ember csak kisétál a Keletihez és megnézi azt a sok rosszarcú embert, akik így próbálnak pénzt szerezni, vagy csak azzal ütik el az idejüket, hogy bábuznak.

Sakkozni gyerekekkel viszont érdemes, mert a bábuk és a lépések lekötik őket. Jó szórakozás lehet ez a családnak, főleg mesehallgatás helyett. Felnőtt, egészséges férfiember viszont már nem játszik ilyet, mert a sakknál sokkal jobb a kártyázás. Egyébként a női sakkozók bizonyítják a leginkább, hogy a nők az agyuknak sokkal kisebb részét használják. Hiszen lám-lám, ezeken a sakkolimpiákon a nagy emancipátorok nem szorgalmazzák azt, hogy a nők és a férfiak vegyesen játsszanak egymás ellen.